Nicolae Ceaușescu „nagylelkűbb" volt, mint Victor Ponta, hiszen engedélyezett egy valamelyes autonómiát a magyaroknak, míg a miniszterelnök nem engedélyezi egy olyan régió létrehozását, amely megfelelne Székelyföldnek - jelentette ki hétfőn, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Tőkés a posztkommunista visszarendeződésből fakadó, és egyre aggasztóbb méreteket öltő kisebbségség-, illetve magyarellenes megnyilvánulásokról beszélt.
A politikus hét pontban összegezte a román nacionalista-posztkommunista restauráció jogfosztásait, melyek orvoslásáért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szövetségesei közreműködését kéri: „Közel negyed évszázaddal a Ceauşescu-diktatúra bukása után, megdöbbenéssel tapasztaljuk a kommunista restauráció jelenségeit és eseteit." 
Tőkés László aggasztónak nevezte, hogy egyes magyar politikai erők - a Romániai Magyar Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt - tudatosan vagy jóhiszeműségből asszisztálnak ehhez a többségi politikához, és felszólította a nevezett politikai tömörülések képviselőit, hogy ha már nem tudnak segíteni az említett jogfosztások ügyében, akkor legalább ne akadályozzák ezek megoldását. 
A hét pont között szerepel a felerősödő kisebbség-, illetve magyarellenesség, például a verbális magyarellenes agresszió a román médiában. „Az ún. magyar kártya újbóli kijátszása. Nyíltan vagy burkoltan magyarellenes közigazgatási és jogi eljárások foganatosítása, a hátrányos megkülönböztetés vagy a kollektív megfélemlítés jegyében."
Az ország közigazgatási-regionális átszervezését Ceauşescu korszakára emlékeztetőnek nevezte a politikus, melynek terve - szerinte - a magyar nemzeti közösség, illetve Székelyföld rovására, a Trianont követő és a nacionálkommunista asszimilációs-homogenizációs politika folytatásaképpen.
Tőkés szerint a magyar autonómia-törekvések antidemokratikus visszautasítása és megbélyegezése, a „szimbolikus agresszió" (Németh Zsolt államtitkár kifejezése) a székely zászlók szabad használata ellen, a „zászlóháború" azokra a kommunista időkre emlékeztet, amikor nemzeti jelképeink - például a magyar himnusz éneklése - szigorú tilalom alá estek.
A román nacionalista-posztkommunista restauráció jogfosztásai között említette a „be nem avatkozást", a Ceauşescu-doktrínájának a Victor Ponta miniszterelnök általi „felmelegítését" - a romániai kisebbségi kérdés, illetve a magyar közösség kérdésének az állami „belügyként" való kezelése tekintetében. A magyar felsőoktatás korlátozása - különös tekintettel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen uralkodó törvénytelen és magyarellenes állapotokra. (Emlékezetes, hogy 1959-ben Ceauşescu irányításával számolták fel a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet, utóbb pedig fokozatosan elrománosították a marosvásárhelyi orvosképzést.)
„Az erdélyi magyar nagyjaink kulturális örökségünkből való kizárásának a kommunista kultúrpolitikát idéző gyakorlata - példának okáért Wass Albert és Nyírő József esetében"  - jelentette ki Tőkés. 
Az EP-képviselő arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy pert indított az egyik román - a volt szekus Dan Voiculescu érdekeltségébe tartozó, közismerten magyarellenes - televízió ellen, mely nemrégiben minősíthetetlen hangnemben támadta az erdélyi magyarságságot.